Az azonosítók: melyik mire való?
Egy cégnek több azonosítója van, és mindegyik más rendszerhez tartozik.
- Cégjegyzékszám. A cégbíróság adja bejegyzéskor; a cégjegyzékben ez az elsődleges kulcs. Szerkezete a megyei cégbíróságra és a cégformára utal. Ha a cégjegyzékben keresel, ez a legbiztosabb azonosító, mert a cégnév változhat, ez nem.
- Adószám. A NAV adja; a számlán ennek kell szerepelnie. Az első nyolc számjegy a törzsszám, utána egy áfakód és egy megyekód. Az áfakód mutatja, hogy a cég áfaalany-e, alanyi adómentes, vagy csoportos adóalany — ez az egyetlen mező, ami egy ránézésre elmondja, hogy a számlán lesz-e áfa.
- KSH-szám (statisztikai számjel). A statisztikai hivatal azonosítója; a törzsszámmal kezdődik, és a fő tevékenységet, a gazdálkodási formát és a megyét kódolja. A mindennapokban ritkán kell, hivatalos űrlapokon igen.
- Egyéni vállalkozók esetében nincs cégjegyzékszám, helyette nyilvántartási szám van, és az adószám más szerkezetű. Ha egy „cég" nem talál a cégjegyzékben, lehet, hogy egyéni vállalkozás — az nem hiba, csak más nyilvántartás.
A tevékenység: a TEÁOR-kód
A TEÁOR a tevékenységek egységes ágazati osztályozása. Minden cégnek van egy fő tevékenysége és lehet több melléktevékenysége; a kódok egy hierarchikus listából jönnek, az ágazattól a konkrét tevékenységig. A fő tevékenység azt mondja meg, a cég a nyilvántartás szerint mivel foglalkozik elsősorban — de nem korlátozza, hogy mit csinálhat, ezért a tevékenységi listák gyakran hosszúak és tágak.
Amire jó: gyorsan látni, hogy egy cég a keresett területen dolgozik-e, és összehasonlítani cégeket ugyanabban az ágazatban. Amire nem jó: a minőség vagy a tényleges szakosodás megítélésére. Egy „egyéb szoftverfejlesztés" kód mögött lehet egy weboldal-készítő és egy banki rendszerintegrátor is.
A hely: székhely és telephely
A székhely a cég hivatalos címe, ahová a hivatalos levelek mennek. Nem feltétlenül az a hely, ahol a munka folyik — sok cég székhelye egy könyvelőirodánál vagy a tulajdonos lakásán van, a tényleges működés máshol. A telephely és a fióktelep az a cím, ahol a cég ténylegesen tevékenykedik, ha az eltér a székhelytől.
Egy szolgáltató keresésénél a telephely a hasznosabb: ha helyszíni munkát kérsz, az számít, honnan indulnak, nem az, hová megy a posta.
Az emberek: képviselő és tulajdonos
A képviselő az, aki a cég nevében aláírhat és kötelezettséget vállalhat. A cégjegyzék mutatja, ki ő, és önállóan vagy együttesen jogosult-e. A tulajdonos (tag, részvényes) az, akié a cég — ez nem mindig ugyanaz a személy, mint a képviselő. Szerződéskötéskor a képviselő számít; a cég hátterének megértéséhez a tulajdonos.
Ugyanaz a név több cégben
Ha egy személy több cégben is képviselő vagy tulajdonos, az a cégjegyzékből látható. Ez önmagában nem probléma — sok vállalkozónak több cége van —, de ha a korábbi cégek felszámolással végződtek, érdemes tudni róla, mielőtt előleget fizetsz.
A pénz: jegyzett tőke és beszámoló
A jegyzett tőke az az összeg, amit a tulajdonosok a cég alapításakor vagy később a cégbe tettek. Cégformánként más a minimum, és a jegyzett tőke nem azt mutatja, mennyi pénze van a cégnek most — csak azt, mennyivel indult. Egy régi kft. jegyzett tőkéje lehet a minimum, miközben a cég jól működik; egy nagyobb jegyzett tőke sem garancia semmire.
A cég tényleges pénzügyi helyzetét az éves beszámoló mutatja: árbevétel, eredmény, saját tőke. Ez nyilvános, évente egyszer kerül ki, és egy nagyobb megbízás előtt ez a mező ér a legtöbbet — de ez már nem egy szám, hanem egy dokumentum.
Az állapot: státusz és dátumok
A státusz a legfontosabb egyetlen mező: működő, felszámolás alatt, végelszámolás alatt, kényszertörlés alatt, megszűnt. Ezt mindig nézd meg először. Az alapítás dátuma a cég korát mutatja; az utolsó változás dátuma azt, mikor nyúltak hozzá utoljára az adatokhoz — egy friss székhely- vagy képviselőváltás önmagában semleges, de érdemes tudni róla.
Hogyan olvasd össze?
A mezők együtt mondanak valamit. Egy működő státuszú, régóta bejegyzett cég, aktív áfás adószámmal, a keresett tevékenységgel a fő TEÁOR-ban, helyi telephellyel — ez az a kép, ahol a nyilvános adat már nem ad okot kérdésre, és a döntés a referenciákon meg a személyes benyomáson múlik. A NextCég cégprofiljai ezeket a mezőket egy lapon mutatják, a cég saját bemutatkozása mellett — a hivatalos forrás ettől még a nyilvántartás.
Röviden
Cégjegyzékszám: a cégbíróság kulcsa. Adószám: a NAV-é, az áfakód a lényeg. TEÁOR: mivel foglalkozik, nem milyen jól. Székhely: a posta; telephely: a munka. Képviselő: ki ír alá. Jegyzett tőke: mivel indult, nem mije van. Státusz: ezt nézd először.