Az azonosítók: melyik mire való?
Egy cégnek több azonosítója van, és mindegyik más rendszerhez tartozik.
- Cégjegyzékszám. A cégbíróság adja bejegyzéskor, és a cégjegyzékben ez azonosítja a céget. Rövidítése Cg., a formája például Cg. 01-09-123456. Az első két számjegye a cégbíróságra, a második kettő a cégformára utal (a 01 a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, a 09 a kft.), a végén a sorszám áll. Ha a cégjegyzékben keresel, ez a legbiztosabb azonosító: a cégnév könnyen változhat, a cégjegyzékszám csak ritkán.
- Adószám. A NAV adja, és a számlán ennek kell szerepelnie. Az első nyolc számjegy a törzsszám, utána jön egy áfakód és egy megyekód. Az áfakódból látszik, hogy a vállalkozás áfás, alanyi adómentes vagy csoportos adóalany. Ebből tudod meg a legkönnyebben, hogy várhatóan lesz-e áfa a számlán, bár ez végső soron a konkrét ügylettől is függ.
- KSH-szám (statisztikai számjel). A statisztikai hivatal azonosítója. A törzsszámmal kezdődik, és a fő tevékenységet, a gazdálkodási formát és a megyét kódolja. A mindennapokban ritkán kell, hivatalos űrlapokon viszont igen.
- Egyéni vállalkozónak nincs cégjegyzékszáma, helyette nyilvántartási száma van; az adószáma ugyanolyan felépítésű, mint egy cégé. Ha egy „cég” nincs benne a cégjegyzékben, lehet, hogy egyéni vállalkozás. Ez nem hiba, csak egy másik nyilvántartás.
A tevékenység: a TEÁOR-kód
A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozása. Minden cégnek van egy fő tevékenysége, és lehet több további tevékenysége is. A kódok egy többszintű listából jönnek, az ágazattól a konkrét tevékenységig. A fő tevékenység megmutatja, mivel foglalkozik a cég a nyilvántartás szerint elsősorban. Azt viszont nem korlátozza, hogy mit csinálhat, ezért a tevékenységi listák gyakran hosszúak és tágak.
Mire jó? Gyorsan látod belőle, hogy egy cég a keresett területen dolgozik-e, és össze tudsz hasonlítani cégeket ugyanabban az ágazatban. Mire nem jó? A minőség és a tényleges szakosodás megítélésére. Ugyanaz a szoftverfejlesztési kód állhat egy weboldal-készítő és egy banki rendszerintegrátor mögött is.
A hely: székhely és telephely
A székhely a cég hivatalos címe, ide mennek a hivatalos levelek. Nem feltétlenül itt folyik a munka: sok cég székhelye egy könyvelőirodánál vagy a tulajdonos lakásán van, a tényleges működés pedig máshol. A telephely és a fióktelep az a cím, ahol a cég ténylegesen dolgozik, ha ez eltér a székhelytől.
Ha szolgáltatót keresel, a telephely a hasznosabb. Helyszíni munkánál az számít, honnan indulnak, nem az, hová megy a posta.
Az emberek: képviselő és tulajdonos
A képviselő az, aki a cég nevében aláírhat és kötelezettséget vállalhat. A cégjegyzékből kiderül, ki ő, és hogy önállóan vagy csak másokkal együtt írhat-e alá. A tulajdonos (tag, részvényes) az, akié a cég, és ez nem mindig ugyanaz a személy, mint a képviselő. Szerződéskötéskor a képviselő számít, a cég hátterének megértéséhez a tulajdonos.
Ugyanaz a név több cégben
Ha valaki több cégben is képviselő vagy tulajdonos, az a cégjegyzékből kiderül. Ez önmagában nem baj, sok vállalkozónak több cége van. Ha viszont a korábbi cégei felszámolással értek véget, ezt jó tudni, mielőtt előleget fizetsz.
A pénz: jegyzett tőke és beszámoló
A jegyzett tőke az az összeg, amelyet a tulajdonosok alapításkor vagy később a cégbe tettek. Cégformánként más a minimum. A jegyzett tőke nem azt mutatja, mennyi pénze van most a cégnek, csak azt, mennyivel indult. Egy régi kft. jegyzett tőkéje lehet a minimum, miközben a cég jól működik, és a nagy jegyzett tőke sem garancia semmire.
A cég tényleges pénzügyi helyzetét az éves beszámoló mutatja: árbevétel, eredmény, saját tőke. A cégek beszámolója nyilvános, ingyen megnézheted, és évente egyszer frissül. Egy nagyobb megbízás előtt ez ér a legtöbbet, de ez már nem egy szám, hanem egy dokumentum.
Az állapot: státusz és dátumok
A státusz a legfontosabb mező: működő, felszámolás alatt, végelszámolás alatt, kényszertörlés alatt vagy megszűnt. Mindig ezt nézd meg először. Az alapítás dátuma a cég korát mutatja, az utolsó változás dátuma pedig azt, mikor módosultak utoljára az adatai. Egy friss székhely- vagy képviselőváltás önmagában semleges, de érdemes tudni róla.
Hogyan olvasd össze?
A mezők együtt mondanak valamit. Egy régóta bejegyzett, működő cég, élő adószámmal, a keresett tevékenységgel a fő TEÁOR-kódban és helyi telephellyel: ennél a képnél a nyilvános adat már nem ad okot kérdésre. A döntés ilyenkor a referenciákon és a személyes benyomáson múlik.
A hivatalos adatokat mindig a hivatalos helyen nézd meg: a cégjegyzéket a céginformációs szolgálat oldalán, az adószám állapotát a NAV nyilvános adatbázisaiban. A NextCég nem cégnyilvántartás és nem céginformációs szolgáltatás. A cégprofilokat maguk a vállalkozások töltik fel és tartják karban, ezért ott a bemutatkozást, az elérhetőségeket, a képeket és a referenciákat látod, nem a cégjegyzék adatait. A kettő jól kiegészíti egymást: a profilból megtudod, mit csinál a cég és hogyan éred el, a nyilvántartásból azt, hogy rendben van-e.
Röviden
Cégjegyzékszám: a cégbíróság azonosítója. Adószám: a NAV-é, az áfakód a lényeg. TEÁOR: mivel foglalkozik a cég, nem az, hogy milyen jól. Székhely: ide megy a posta; telephely: itt folyik a munka. Képviselő: ő ír alá. Jegyzett tőke: mivel indult, nem az, hogy most mije van. Státusz: ezt nézd meg először.